Jónás merülései - Borgó tárlatvezetése
Event | 13 March 2018, 17:00
E mostani kiállításom kimondottan a triptichonjaimról szól. A triptichont nagyon komoly műfajnak tartom. A legtöbb „kortársam” azt gondolja, hogy ha 3 képet egymás mellé rak, akkor az triptichon – de ez merő tévedés.
Végigtanulmányoztam a művészettörténet ilyen alkotásait, és úgy vélem, hogy a triptichonok mind ugyanolyan szabályok szerint születtek, bármilyen történeti korról is legyen szó. Vagyis azok triptichonok, amelyek ténylegesen is triptichonok. Ez pontosan olyan, mint amikor valaki (laikus) azt mondja, hogy „szimfónia” valamilyen zeneműre, mondjuk egy szonátára, vagy egy scherzo jellegűre, holott a szimfóniának is nagyon kötött szabályrendszere van.
Triptichonjaim elég nagyméretűek, és némelyek közülük egy sorozatot képeznek. Vagyis vannak olyan gondolatok, amelyek nem hagynak nyugodni, és újra meg kell fessem ezeket. Ilyen például a Ruth Könyve című munkám. Ez igen erősen kötődik a szöveghez. Persze nagyon el akarom minden esetben kerülni az illusztráció gyanúját. Ugyanez a helyzet a Jonah-Jónás Könyvével is, ami lenyűgözött és nem hagy nyugodni. Ezért azt hiszem, hogy újra és újra meg fogom festeni. És kizárólag festeni. Belefogtam ugyan egy animációba is, de rájöttem, hogy a túl sok technikai, nem közvetlen érintés kreálta élmény nem elegendő ahhoz a feszültséghez, amit bennem ez a könyv létrehoz. Egy-egy ilyen triptichont akár évekig is festek. A legfrissebb, ami még nincs is kész, 2010 óta van születőben. Van olyan is, amit kifejezetten erre a kiállításra készítettem. Itt tartok most tehát. Nagyjából... Nincs sok idő hátra... Ám nem sietek... Most már nem.
Borgó