Matuz Gergely és az Alouette Kamarakórus hangversenye
Event | 17 November 2012
"A hagyományt ugródeszkának, nem pedig heverőnek kell tekinteni." (Gorkij) Ennek fényében szeretnénk hidat képezni régi és új között. Szeretnénk, ha hallgatóságunk rácsodálkozna az ezüstszálakkal átszőtt zenetörténetre. (Nagy Ákos)
Matuz Gergely és az Alouette Kamarakórus hangversenye
Műsoron Baráth Bálint, Madarász Iván, Matuz Gergely és Nagy Ákos kompozíciói.
Időpont: 2012. november 17., 18.00–19.30.
A belépés ingyenes.
Támogató: Artisjus.
Kortárs Művészeti Intézet – Dunaújváros fenntartója a Modern Művészetért Közalapítvány, amelyet Megyei Jogú Város Önkormányzata alapított.
Műsor:
Nagy Ákos: Ame no nori fue (3 perc, szóló)
Baráth Bálint: Rising for cloud formation (5 perc, elektroakusztikus zene)
Nagy Ákos: Glowing Sky bent branches (5 perc, elektroakusztikus zene)
Pierre Certon: La, la, la je ne l'ose dire (3 perc, kórus)
Guillaume de Machaut: Puis qu'en oubli (3 perc, kórus)
Clement Janequin: Alouette (5 perc, kórus)
Baráth Bálint: Itako no arioso (4 perc, szóló)
Nagy Ákos: Legyek násza (2 perc, szóló)
Nagy Ákos: Vertigo (2 perc, szóló)
Matuz Gergely: Dies Illa (45 perc, elektroakusztikus fuvolaverseny)
Madarász Iván: Amit Hamlet nem mondott el Ophelianak (5 perc, szóló)
A mai este mottójául egy Gorkij idézetet választottunk:
"A hagyományt ugródeszkának, nem pedig heverőnek kell tekinteni."
Ennek fényében szeretnénk hidat képezni régi és új között. Szeretnénk, ha hallgatóságunk rácsodálkozna az ezüstszálakkal átszőtt zenetörténetre. Szeretnénk, ha idős és fiatal megértené, hogy szeretni érdemes a jelent és a benne jelenleg is alakuló, zajló művészetet, ami a ma emberéhez, a ma emberéért szól. Fontos a kortársi viselkedés, mert szembesít lényükkel! Fontos, mert a körülöttünk élő művészek általunk is ismert és megélt élményeivel, problémáival foglalkozik! Fontos, mert általa mi magunk is megérthetjük, hogy milyen világban élünk, hogy mi vesz minket körül! S hogy a kor, amelyben élünk és annak művészete jó-e vagy rossz? Amit ma elültetünk, ki aratja majd le, vagy - lesznek-e egyáltalán aratók? Ezt döntsék el majd a soron következő századok. Nekünk nincs más dolgunk, mint nyitott füllel, esztétikai és értékítélő képességünket kikapcsolva, aktív résztvevőként figyelni az éppen most alakuló, a hagyományát most létrehozó zenére! (Nagy Ákos)
Műsoron Baráth Bálint, Madarász Iván, Matuz Gergely és Nagy Ákos kompozíciói.
Időpont: 2012. november 17., 18.00–19.30.
A belépés ingyenes.
Támogató: Artisjus.
Kortárs Művészeti Intézet – Dunaújváros fenntartója a Modern Művészetért Közalapítvány, amelyet Megyei Jogú Város Önkormányzata alapított.
Műsor:
Nagy Ákos: Ame no nori fue (3 perc, szóló)
Baráth Bálint: Rising for cloud formation (5 perc, elektroakusztikus zene)
Nagy Ákos: Glowing Sky bent branches (5 perc, elektroakusztikus zene)
Pierre Certon: La, la, la je ne l'ose dire (3 perc, kórus)
Guillaume de Machaut: Puis qu'en oubli (3 perc, kórus)
Clement Janequin: Alouette (5 perc, kórus)
Baráth Bálint: Itako no arioso (4 perc, szóló)
Nagy Ákos: Legyek násza (2 perc, szóló)
Nagy Ákos: Vertigo (2 perc, szóló)
Matuz Gergely: Dies Illa (45 perc, elektroakusztikus fuvolaverseny)
Madarász Iván: Amit Hamlet nem mondott el Ophelianak (5 perc, szóló)
A mai este mottójául egy Gorkij idézetet választottunk:
"A hagyományt ugródeszkának, nem pedig heverőnek kell tekinteni."
Ennek fényében szeretnénk hidat képezni régi és új között. Szeretnénk, ha hallgatóságunk rácsodálkozna az ezüstszálakkal átszőtt zenetörténetre. Szeretnénk, ha idős és fiatal megértené, hogy szeretni érdemes a jelent és a benne jelenleg is alakuló, zajló művészetet, ami a ma emberéhez, a ma emberéért szól. Fontos a kortársi viselkedés, mert szembesít lényükkel! Fontos, mert a körülöttünk élő művészek általunk is ismert és megélt élményeivel, problémáival foglalkozik! Fontos, mert általa mi magunk is megérthetjük, hogy milyen világban élünk, hogy mi vesz minket körül! S hogy a kor, amelyben élünk és annak művészete jó-e vagy rossz? Amit ma elültetünk, ki aratja majd le, vagy - lesznek-e egyáltalán aratók? Ezt döntsék el majd a soron következő századok. Nekünk nincs más dolgunk, mint nyitott füllel, esztétikai és értékítélő képességünket kikapcsolva, aktív résztvevőként figyelni az éppen most alakuló, a hagyományát most létrehozó zenére! (Nagy Ákos)