A Pauker Nyomda 2011 óta adja ki saját kisalbum-sorozatát, mely kortárs magyar képzőművészekkel foglalkozik. A Pauker Collection elnevezés egyaránt jelöli a könyvsorozatot és a magángyűjteményt, mely műfajilag igen sokrétű, jelenleg Kozák Csaba művészeti író vezetésével formálódik. A sorozat legújabb darabját, Nemes Ferenc: Egyáltalán című kötetét mutatjuk be a Kortárs Művészeti Intézetben, ahol Nemes Ferenc szobrászművésszel és Fábián László művészeti íróval Gyöngyössy Csaba beszélget.

Nemes Ferenc (1949, Dunaföldvár) a Duna-menti térség, illetve szűkebb régiónk (Fejér és Tolna megye) képzőművészeti színterének figyelemre méltó alakja, aki évtizedek óta rendszeresen szerepel a térség kollektív tárlatain, alkotótelepein, hazai-és külföldi seregszemléken. Tagja a Magyar Szobrász Társaságnak valamint a Rend-Rendszer Csoportnak (utóbbival 1980-tól napjainkig rendszeresen jelentkezik kiállításokkal). Művei számos hazai és nemzetközi magán- és közgyűjteményben – köztük például a Magyar Nemzeti Galériában, a paksi Modern Képtárban, a győri Városi Múzeumban – megtalálhatóak.

Művészete szoros kapcsolatban áll a tudománnyal és a filozófiával: művei középpontjában kezdetektől a többváltozós rendszerek törvényszerűségeinek elemzése áll. Síkban és térben egyaránt a hullámmozgások jelensége, illetve annak leképezése állt művészi érdeklődése fókuszában. Munkái élményanyagául a káosz-és katasztrófaelmélet, a játékelmélet, a mikrovilág, a csillagászat jelenségei, de akár a társadalmi és pénzügyi világban végbemenő változások is forrásként szolgálnak.

A bemutatásra kerülő kiadvány mediálisan is sokszínű, érvényes keresztmetszetet ad a művész életművéből, rámutatva arra is, hogy Nemes Ferenc munkássága művészeti jelentőségében messze túlmutat, túllép e régió határain.

Nagy Ákos – Hajdu Levente: J'écoute les sons étouffés dans la pluie            

[Az esőben fojtott hangokat hallok] című filmjének vetítése, beszélgetéssel és elektroakusztikai betétekkel.

 

Az alkotópárossal a több kontinensen járt, több jelöléssel és díjjal is kitüntetett animációról Gyöngyössy Csaba, a Modern Művészetért Közalapítvány kuratóriumi elnöke beszélget. A programot az animációban is hallható zene és a köré válogatott művek előadása zárja.

„Célunk az volt, hogy kép és hang polifóniát alkosson, tehát egyik se legyen a másik szolgai mása. A nonfiguratívtól a figuratív felé haladva rájöttünk, hogy ugyanezt a folyamatot fordítva is le kell játszani, mert az absztraktot valamilyen konkrét jelentéssel akartuk gazdagítani, éppen a fentiek miatt, vagyis a kép-zene dichotómia megszüntetésének és a redundancia elkerülésének vágya miatt. Erre kiváló lehetőséget nyújtott a variációs szerkezet, amelynek minden egyes eleme a lassú változás és lassú vonulás folyamatát hangsúlyozza, amelyek erősen jellemzik az elektroakusztikus zenémet…. A több különböző szín és az azokkal való hangfestés olyan igény, amitől nem tudok és nem is kívánok szabadulni. A világom olyan világ, ahol a hang és a kép egyenrangú, egymást segíti, építi, megfeleltethető egymásnak, mert egymásból következik.” (Nagy Ákos)

Hajdu Levente (1991) A MOME-n, az ELTE-n, a Babeş-Bolyai-n, és a Sorbonne-on médiaművészetet, művészetelméletet, filmelméletet, filozófiát tanult. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület vezetőségi tagja, az FKSE Stúdió Rádió egyik  műsorvezetője a Lahmachunon.  Töretlenül hisz a művészeti alapjövedelem létjogosultságában és küzd annak elfogadtatásáért.

Nagy Ákos (1982) zeneszerző, kortárs zenei rádióműsorok szerkesztője, számos zenei tárgyú írás szerzője, aki új műveit bemutató előadóestjeivel rendszeresen szerepel az ICA-D-ben. Zenéje az avantgárdból, az amerikai experimentális, a korai pszichedelikus zenékből, valamint számos európai és Európán kívüli népzenéből táplálkozik. Műveiben előszeretettel feszegeti a zenei határokat, különleges animációkat hoz létre média- és képzőművészekkel együttműködve.