magyarenglish könyvjelzőnekcím : H-2400 Dunaújváros, Vasmű út 12. | telefon/fax: +36 25 412 220 | mobil: +36 20 801 3316 | e-mail: info@ica-d.hu
Facebook Youtube Twitter Google+ RSS
Keresés
NYITVA TARTÁS JEGY HÍRLEVÉL

Bajkó Dániel

BAJKÓ Dániel

1989.01.14.  Budapest
bajkodani@hotmail.com, bajko.daniel@kepzo.hu
+36 20 58 77 089
Tanulmányok:
2008-2013     Magyar Képzőművészeti Egyetem, Festő szak, Budapest
2003-2008     Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki SZKI,Budapest

Mesterek:
2011-             Kósa János, Nemere Réka
2009-2011     Nagy Gábor, Wechter Ákos
2008-2009     Nagy Gábor, Kósa János

Kiállítások:
2013
Budapest Art Expo Friss, MűvészetMalom, Szentendre
Amadeus pályázat, MKE, Barcsay terem, Budapest
2012
Halványlila, Kósa János osztályának kiállítása, Fészek Művészklub, Budapest
Morpheusz Galériája, Podmaniczky-kastély, Aszód
Attersee Klassik, 2012, Seewalchen am Attersee, Ausztria
Ari S. Kupsus Salon Concert Society pályázat, Ari Kupsus Gallery, Budapest
Amadeus pályázat, MKE, Barcsay terem, Budapest
Aranycsapat, Picasso point, Budapest
Ludwig pályázat, MKE Barcsay terem, Budapest
Barcsay pályázat, MKE aula, Budapest
2011
fél8 Csoport, Részeg szabó, Budapest
Barokk után szabadon, GÖMB csoport, Művészetek Háza, Gödöllő
Nemhelyben, Körönd Könyvesbolt és Galéria, Budapest
POSZT, Pécs
Gödöllői nyári tárlat, Művészetek Háza, Gödöllő
Múzeumok éjszakája, Gödöllő
Amadeus pályázat, MKE Barcsay terem, Budapest
Fehér György díjra készült pályamunkák, Nemzeti Színház, Budapest
Fehér György díjra készült pályamunkák, MKE, aula, Budapest

2010
Foglalj állást! Reflektálj! Provokálj!, A Raoul Wallenberg Egyesület pályázata, Budapest
Amadeus pályázat, MKE, Barcsay terem, Budapest

Díjak:
2012
Körösfői-Kriesch Aladár-díj
Ari S. Kupsus Salon Concert Society-díj
Ari S. Kupsus Salon Concert Society-díj, Nemes László Norbert-díj
Ari S. Kupsus Salon Concert Society-díj, Mónika Gyebrovszki-díj
Andi Reith-díj
Amadeus Kisalkotói Ösztöndíj
Fundamenta Kisalkotói Ösztöndíj

 

STATEMENT

12 éves korom óta foglalkoztat az épített környezet, ezért is választottam olyan szakközépiskolát, ami erre a művészeti ágra fekteti a hangsúlyt. Ott töltött éveim során azonban rájöttem, hogy sokkal inkább az ember alkotta tér és a benne lévő helyzetünk érdekel, mintsem az épületek szerkezeti felépítése.
E téma foglalkoztat a mai napig a festészetben is, de egy másik aspektusból. A soha meg nem valósuló közösségi terek utópiájával szembenálló közterek vagy közterekről jól érzékelhető magántulajdonban lévő szerkezetek azok, amelyek kiváltják nálam az elidegenítettség érzését. Számomra élhetetlen és nehezen elviselhető környezetet teremtenek, amivel muszáj vagyok együtt élni. Ezen szerkezetek mellett a városok és azoknak közönyös lakói a témái mostani munkáimnak, amit azzal is hangsúlyozok, hogy emberek és organikus elemek, mint motívumok nem fedezhetőek fel rajtuk. Úgy gondolom, hogy egy ember vagy egy növény jelenléte a képen arról árulkodna, hogy minden alapvető feltétel adott ahhoz, hogy életben maradhasson. Munkáim „modelljeit”, amelyeket az ösztönöm választ ki inkább, mint én, megpróbálok a jelenlegi állapotukban kiemelni a környezetükből (pl. az élő szervezetek elhagyásával), majd ezután úgy ábrázolni, mintha azok az apokalipszis után, az élet nélküliségben, az „ember utáni csend”-ben várnák saját korrodálódásuk végét. Alkotói folyamatomnak viszont nem célja, hogy dokumentálja az (általam feltételezett) apokalipszis utáni állapotot.
 Ezek az építmények árulkodnak történelmi múltunkról és arról, hogy miközben az idő múlik, a térben mégis megtartják statikus helyzetüket. Minden egyes ilyen szerkezet számomra olyan, mintha egy probléma vagy egy rég magára hagyott, segítségért kiáltó entitás várná, hogy a pillanatba belemerülő, máról holnapra élő társadalom kiemelje őt a szocialista pragmatizmusból, és véget vessen ennek a köztes állapotának. 
Marc Augé szerint „Amennyiben a hely identitást, viszonylagosságot és történetiséget feltételez, a tér, mely sem identitást, sem viszonylagosságot, sem történetiséget nem implikál, nem-helyet hoz létre. […] a szürmodernitás nem-helyeket teremt, vagyis olyan tereket, amelyek önmagukban nem antropológiai értelembe vett helyek, és amelyek a baudelaire-i modernitással ellentétben nem építik magukba a múlt helyeit. […] a helyre és a nem-helyre egyaránt érvényes: tiszta formában sosem létezik, helyek és kapcsolatok alakulnak újjá benne; „a hétköznapi találékonyságnak” és „a gyakorlat művészetének” „ezeréves fortélyai”, melyeket Michel de Certeau oly finoman elemzett, utat törhetnek maguknak és kifejleszthetik saját stratégiájukat e világban. A hely és a nem-hely inkább két ellentétes pólust jelölnek: míg az első soha sem tűnik el, addig a másik soha sem valósul meg teljesen.”
    A nem-helyek alapfeltételével szemben az én helyeim nagyon is terheltek történetiséggel, főleg azok számára, akik foglalkoznak ezen szerkezetek mélyebb vizsgálatával. Elgondolásom szerint a rendszerváltás után születő generációnak ezek a szocialista történetiségre utaló jelek ugyanannyira értelmezhetetlenek vagy érdektelenek, mint az Augé által említett helyeken megtalálható posztmodern stílusjegyek.
    Olyan terekre gondol Augé, ahol az ember anonimmé, és a körülötte lévő emberekkel egyenlővé válik, ahol mindenki például átutazó vagy vásárló. Ilyen helyek az ő koncepciója szerint a nemzetközi repülőterek, autósztrádák, vasútállomások, bevásárlóközpontok, benzinkutak. Én ezt a nem-hely fogalmat kiterjesztettem a külvárosi és város környéki területekre, hisz a közönyös emberek az ott ékeskedő épületek között is azt az attitűdöt kölcsönzik maguknak, hogy csupán pillanatnyi átutazók. Figyelmükből tudattalanul – a tömegkultúra látványcsapdái hatására – kizárják az észlelt teret, vagy tudatosan választják figyelmük elterelésének érdekében mobiltelefonjaikat, könyveiket.
    A város perifériáin álló üres, romos és rozsdás gyárépületek egy egykor pszeudo-virágzó gazdaság hátra maradt fosszíliái. Csakúgy, mint a Budapest és az agglomeráció közt ingázó vasúti kocsikban vörös bársonnyal húzott ülések, amelyek egy szocialista ország ízlésvilágáról vagy az országra ráerőltető ízlésvilág gesztusáról árulkodnak. Ahhoz, hogy én ezeket a helyeket túléljem , a poszt-szocialista éra 25. évében, szükségem van egy módszerre, amivel élményeimet fel tudom dolgozni. Ennek egy módja a festészet.
    „A tér nem a társadalom valamiféle fénymásolata, hanem maga a tér a társadalom. A térbeli formákat és folyamatokat az általános társadalmi struktúra alakítja ki […] A társadalmi folyamatok befolyásolják továbbá a teret oly módon is, hogy hatással vannak a korábbi társadalmaktól örökölt térbeli struktúrákra, az épített környezetre.”  – írja Manuel Castells, akinek idézett gondolatai kiindulópontot jelentenek számomra.
    A történetiség mellett tehát a társadalom gondolkodásmódjáról, logikájáról, problémamegoldó képességéről is árulkodnak ezek a helyek. A kiválasztott objektumok „tükörként” segítenek számomra újra és újra definiálni a bennem folyamatosan alakuló emberről alkotott fogalmat és ezzel együtt önmagamat is. Például egy vastelepen található daruszerkezet megmutatja, hogy megtervezőjének és kivitelezőjének milyen előzetes tudásra és tapasztalatra volt szüksége a létrehozásához. E mellett funkciója is sokat sejtet a társadalomról: ércbányászat, anyagok szállítmányozása, utak, fém előállítás, fémhulladék felhalmozás, fémhulladék újrahasznosítása, új fém felhasználása, munkalehetőség, gazdasági befektetés, eszközök készítése, eszközök használata, eszközök megjavítása, szolgáltatásnyújtás, más szolgáltatások felhasználása a működéshez, stb.
    Az ipari tájakról jól ismert hatalmas vaskapuk felfüggesztése, a nagy önsúlyból adódó terheknek tartanak ellen, a kerítés és a kapu jelenléte a tájban feltételez egyfajta határt, ami a területek tulajdon jogi státuszát hívatott jelölni. Színük pedig tökéletesen megfelel a szocialista rendszer normáinak. Olyanok ezek számomra, mint a piramisok, amelyekből hipotéziseket konstruálhatunk az akkori társadalom struktúráját illetően.
 
   
2013. május Bajkó Dániel

Galériák



2019. júliuselőző hónapkövetkező hónap
HKSzCsPSzV
27.1234567
28.891011121314
29.15161718192021
30.22232425262728
31.293031