magyarenglish könyvjelzőnekcím : H-2400 Dunaújváros, Vasmű út 12. | telefon/fax: +36 25 412 220 | mobil: +36 20 801 3316 | e-mail: info@ica-d.hu
Facebook Youtube Twitter Google+ RSS
Keresés
NYITVA TARTÁS JEGY HÍRLEVÉL

KIRAKATBAN A GYŰJTEMÉNY

KIRAKATBAN A GYŰJTEMÉNY

Esemény | 2021. február 1-28.

Kirakatban a gyűjtemény : heti rendszerességgel megújuló mini-kiállításokkal jelentkezik az ICA-D az Uitz Terem Vasmű úti kirakatában.

A hétnaponta mindössze egyetlen műre fókuszáló kirakati tárlatok egészen a pandémia végéig színesítik majd a belvárosi hétköznapjainkat. Az ICA-D kollekciója nem csak a települési értéktár részét képezi, hanem az ország egyik legjelentősebb kortárs műgyűjteménye.  Kimagasló színvonalát az évről-évre egyre növekvő nemzetközi kölcsönzési igények is jelzik, ám miközben darabjai az öt kontinensen vendégszerepelnek kiállításokon, addig Dunaújvárosban, a helyi közönség számára e gyűjtemény még rengeteg ismeretlen kincset tartogat.

A szervezők reményei szerint a kompakt kis kiállítások hétről-hétre egy-egy újabb izgalmas, szemet gyönyörködtető vagy éppen elgondolkodtató oldalát mutatják majd be annak a gyűjteménynek, melyre minden Dunaújvárosban élő kultúraszerető ember büszke lehet.

Birkás István (1947.02.01. – 2018.01.21.)
Fehér fal Madarason (1991)
Megtekinthető: 2021.02.01.-02.07.
 
Birkás István Munkácsy-díjas festőművész ma lenne 74 éves. A Kortárs Művészeti Intézet – Dunaújváros egy, az intézmény gyűjteményében szereplő művének kirakatba helyezésével emlékezik a számára oly kedves Művészre, aki évtizedekig meghatározó egyénisége volt a dunaújvárosi és a magyar képzőművészetnek.
Birkás István Munkácsy-díjas festőművész nemcsak remek festő, hanem a dunaújvárosi művészeti életet és intézményrendszert meghatározó közéleti személyiség is volt, aki szellemi műhelyt hozott létre és vezetett évtizedekig Amatőr Műhely néven, ezzel megteremtve egy következő művészgeneráció kibontakozását. Életművéhez tartozik a kortárs képzőművészet megismertetéséért vívott harc: művésztársaival létrehozta az Y Galériát, de ott volt a Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep és Szimpozion, valamint a számunkra nagyon fontos Kortárs Művészeti Intézet – Dunaújváros kezdeményezői között is.
Képzőművészete a kezdeti időszakban, alkatával összhangban, expresszív: érzelmekre és rögtönzésre épül – izgalmas, színes vásznak jellemzik ezt a korszakot. Később egyre fontosabbá válik számára a kunmadarasi gyermekévekhez kötődő identitáskeresés és az elmúlás problémaköre, ezáltal megváltoznak képstruktúrái, anyag- és színhasználata.
A most látható alkotás ehhez a korszakhoz kötődik. Birkás Kunmadarason született, de 1952-ben családjával Sztálinvárosba költözött, és csak 1979-ben tért vissza újra szülőfalujába, Madarasra, ami hatalmas élményt jelentett számára. Hazataláltam – vallotta évekkel később. A gyermekkor helyszínén összegyűjtött gerendadarabokat, deszkákat, használati tárgy-töredékeket beépítette, beemelte munkáiba, sőt vakolatot, nádazott felületeket is előszeretettel használt ekkortájt képein.
A Fehér fal Madarason különös atmoszférájú, megkapó érzékiséggel bíró táblakép, mely puha fényekkel, villanó szenvedéllyel őrzi a kunmadarasi gyermekkor élményvilágát és a Birkás István művészetére olyannyira jellemző geometrizáló absztrakció minden tanulságát.
Az életmű utolsó évtizedeiben az így kialakult nyelvi elemek mellett újra megjelennek az expresszív jegyek. Lélekből kell festeni – mondta többször, „ami elsősorban a közösség emlékezetének a személyesen keresztül való megőrzését jelenti, de művészete „Lélekfestészet” azért is, mert expresszív gesztusai a lélek és a személyiség szabadságának a tárgyiasulásai." (Kertész László)
2017 januárjában a Művész hetvenedik születésnapja alkalmából, a Kortárs Művészeti Intézet nagyszabású életmű-kiállítást rendezett alkotásaiból, és egy exkluzív, a teljes életművet feldolgozó monográfiát jelentett meg Kertész László művészettörténész kutatásai és kurátori munkája nyomán.

Nemes Csaba: Befagyott struktúrák (2015)
Megtekinthető: 2021.02.08.-02.14.

A közelmúltban sikerült egy remek új darabbal gazdagítani gyűjteményünk festészeti szekcióját, s ezzel az alig néhány napja érkezett új szerzeménnyel folytatjuk a kirakati kiállítások sorát. Nemes Csaba Befagyott struktúrák című, 2015-ben készült olajfestményére talán még sokan emlékeznek látogatóink közül, hiszen a mű a festőművész 2019-es Helyi érték című, nagy sikerű egyéni kiállításán szerepelt nálunk.
Nemes Csaba 1966-ban született Kisvárdán, Budapesten él és dolgozik. A kortárs magyar festészet egyik meghatározó alakja; 1985-től 1989-ig festő szakon, később murális szakon (1989-1990) tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Derkovits-ösztöndíjas, Római Magyar Akadémia-ösztöndíjas, Eötvös-ösztöndíjas, Leopold Bloom Díjas képzőművész. Művei megtalálhatók a legfontosabb hazai közgyűjteményekben, például a Székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, a Paksi Képtárban, a Ludwig Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában és a Kortárs Művészeti Intézetben is. De a hazai nagyintézmények mellett az európai és világviszonylatban is jelentős bécsi Albertinában és a párizsi Centre Pompidou gyűjteményében is található Nemes-mű. Az alkotó rendszeresen szerepel külföldi kiállításokon, emellett pedig pályája fontos részét képezi oktatói tevékenysége; jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Képzőművészeti Intézetének vezetője.
Munkáinak alapvető motivációja a személyes és kulturális identitáskeresés: művészetét áthatja a társadalom problémái iránti érzékenység – ez a Befagyott struktúrák című festményén is tetten érhető, mely egy azonos címet viselő, több műből álló ciklus egyik darabja. A szóban forgó műcsoport elsősorban a képépítés és a társadalmi hierarchia jelenségkörének feldolgozása okán különleges: egymás alá tagozódó képmezők vagy egymás alá rendelt figuracsoportok vezetik a befogadó tekintetét a felső képtérből a középső, majd az alsó felé.
Az újépítésű, exkluzív lakóparkok átlagemberek számára elérhetetlen komfortja, a magyar politikai elit öltönyös figurái jelennek meg a képek felső terében, majd a társadalom alsóbb rétegei, és a rájuk jellemző élethelyzetek ábrázolása következik. Közmunkások dolgoznak a politikusokat tartó dúcolt szerkezet alatt, ásnak, talicskát tolnak, konténer mellett, földön fekve alszanak. Míg legfelül a futballstadion tömege terpeszkedik, addig legalul a mélyszegénység kilátástalan állapota tárul elénk: egy parasztház ledózerolásának, az utolsó menedék felszámolásának lehetünk szemtanúi.
A gyűjteményünkben szereplő mű a huszadik századi festészet történetének egyik jelentős alakja, a mexikói Diego Rivera egyik festményének átdolgozása, mely esetében a hármas osztás szintén a társadalom hierarchikus természetéről tanúskodó jelenetek kibontását szolgálja: New York felhőkarcolói a fenti képmezőben, alvó munkások csoportja a középsőben, az alsó képtérben pedig egy banki trezorban alvó pénztömeg.
Nemes Csaba képén legfelül modernista ihletésű lakókörnyezetben jelenik meg a felső tízezret képviselő, erkélyen álló pár, középen a közmunkások neonszín mellényes csapatát láthatjuk takarítás közben, az alsó jelenetben pedig a Blaha Lujza téri kaszárnyaépület előtt ételosztásra váró emberek kígyózó sorait.
A festményre néhány évvel ezelőtt a párizsi Pompidou Központ kurátorai is szemet vetettek, akkor a kép majdnem a híres francia intézmény gyűjteményébe került, ám az utolsó pillanatban mégis egy másik – szintén nagyszerű – Nemes-műre esett a választásuk. Az NKA pályázatán elnyert összeget nagy nehezen megtoldva 2020-ban sikerült Dunaújvárosba hozni ezt a csodálatos darabot, amely immár a dunaújvárosi kortárs műgyűjtemény presztízsét erősíti.

Csákány István: Suspended (2010)
Megtekinthető: 2021.02.15. -02.21.

Ezen a héten Csákány István Suspended című, 2010-ben készült alkotásával folytatjuk mini kiállításainkat.  Csákány István 1978-ban született Sepsiszentgyörgyön, 2006-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, jelenleg Düsseldorfban él és dolgozik, a hazai képzőművészeti színtér egyik fontos alakja. Műveivel rangos közgyűjteményekben találkozhatunk, a maastrcihti Bonnefantenmuseum, a MUDAM Luxembourg és a Ludwig Múzeum gyűjteményében is, kiállításainak a legfontosabb hazai és jelentős nemzetközi intézmények adtak otthont. 2010-ben a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége a Bernsteinzimmer (Borostyán szoba) című művéért AICA - díjjal jutalmazta, 2012-ben meghívást kapott a világ egyik legfontosabb képzőművészeti seregszemléjére, a kasseli Documentára, melyen az egyszerre monumentális és meghökkentően részletgazdag Ghost Keeping című installációval szerepelt. 2018-ban a dunaújvárosi közönséget is elvarázsolta, Robert Olawuyi képzőművésszel közös, nagyszabású kiállításán, melyen többek között egy szenzációs élményt nyújtó, grandiózus épített alkotását, a Sivatag című, hatalmas, ugyanakkor aprólékos gonddal kidolgozott, fából készült installációt is láthatta a közönség.

A Suspended című fametszet erőteljes fekete-fehér színkontrasztjával és nyugtalanítóan geometrizáló vonalhasználatával kivitelezett csoportjelenete első pillantásra egy verekedés, egy lincselés pillanatát idézi. Mintha megpróbálná feltartóztatni a bottal lesújtani készülő férfialakot az őt körülvevő három figura.  A képen látható, meglehetősen drámai helyzet azonban ennél sokkal különösebb: a csoport tagjai között ugyanis egy szobor férfialakja csapja be a szemünket: valójában a kép férfi szereplői a kígyóra lesújtó bronzkolosszust igyekeznek egy faládába bevonszolni. Erőszakról, lincselésről, tehát szó sincs – drámáról, emberi bűnről viszont annál inkább.

A fametszet alapjául egy archív fotó szolgált, mely azokról a munkásokról készült, akik elmozdítják Pátzay Pál szobrászművész Kígyóölő (1947) című szobrát Budapesten. 1949 áprilisában, néhány órával a hivatalos szoboravató ünnepség előtt a művet a városvezetés utasítására eltávolították a neki szánt helyéről, majd éveken keresztül raktárban tartották.

Pátzay kígyóval viaskodó férfialakját Raul Wallenberg emlékművének szánta; a II. világháború alatt Budapesten dolgozó svéd diplomata zsidók ezreit mentette meg a deportálástól. Ekkor Pátzay Pál is részt vállalt az emberéletek megmentésében: üldözötteket bújtatott kőbányai műtermében, melyért később (csak úgy, mint Wallenberg) megkapta Izrael állam nem zsidóknak adható egyik legnagyobb kitüntetését, a Világ Igaza elismerést. A szobrot, mely az emberiség gonosz feletti győzelmét szimbolizálja a hatalom cenzúrázta, és elpaterolta a fővárosból. A Kígyóölőt 1952-ben Debrecenben állították fel, a Biogal (ma TEVA) Gyógyszergyár épülete előtt, megfosztva az eredetileg hozzá tartozó Wallenberg-dedikációtól, hogy senki se tudja, kinek állít emléket, s miért. A feliratot napjainkra duplán pótolták: a gyógyszergyár megbízásából a szöveg felkerült a szobor talapzatára és az eredeti Pátzay-féle dedikáció reliefje is visszakerült a szobor mellé.

Csákány István művének fontos eleme a jelenet mellett olvasható szöveg: a fametszet méretarányával vetekedő, vörös képmezőbeli fehér felirat: SUSPENDED – jelentése felfüggesztve, mely a fosztottság, az inaktivitás kényszerű állapotára, egy merev, élhetetlen, jogtalan státusz felelősségének terhére is figyelmeztet.

Kudász Gábor Arion: Reichstag, Berlin (2007)
Megtekinthető: 2021.02.22. - 02.28.

Február utolsó hetében Kudász Gábor Arion fotónyomatát mutatjuk be mini kiállítás-sorozatunkban: a Reichstag, Berlin című alkotás a művész és a Faur Zsófi Galéria ajándékaként került az ICA-D gyűjteményébe.

Kudász Gábor Arion 1978-ban született Budapesten, a fővárosban él és dolgozik. 2003-ban végzett a Magyar Iparművészeti Egyetem Fotográfia szakán, ahol 2016-ban doktori fokozatot szerzett. 2003 óta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója, jelenleg adjunktusként vezeti a mesterképzést. Rendszeresen publikál folyóiratokban, művészkönyveket jelentet meg, kiállításokon vesz részt. Munkásságát számos elismeréssel honorálta a hazai- és nemzetközi szakma, 2013-ban Balogh Rudolf-díjjal, 2015-ben Capa Nagydíjjal jutalmazták. Dokumentarista szellemiségű, megrendezett elemeket is ötvöző művei középpontjába az emberi jelenlét lenyomatait, az emlékezés mechanikáját, ember és természet kölcsönhatását állítja.

A Reichstag, Berlin az Environmental című, 2003 és 2008 között készített fotósorozat egyik kiemelkedő darabja. Ennek a műcsoportnak az egyik legfontosabb jellemzője az ember alkotta csoportjelenet megragadása és vizsgálata. A fotósorozat darabjain az ember tömegben történő ábrázolása változatos helyszíneken és helyzetekben történik.

Miért gyülekezik az ember, és milyen természetű az a képződmény, mely az egyéniségek csoportba, majd tömegbe rendeződésekor létrejön? Milyen érzéseink, belátásaink vannak akkor, amikor egy már lezárult tömegesemény vizuális kommunikációjával van dolgunk? Kritika, irónia, távolságtartás vagy éppen együttérzés ébred bennünk a képeket látva?

Kudász Gábor Arion gyűjteményünkben szereplő c-printje a művészi beavatkozás szándéka nélkül, a hétköznapok valóságából emel ki egy életképet: a berlini Reichstag épülete előtt sorban álló turistákat örökíti meg. A Németország szövetségi parlamentjének otthont adó épület 1894-ben nyitotta meg kapuit, és az 1933-as tűzvészig funkcionált a Német Birodalom parlamentjeként. 1999 óta újra a német törvényhozás épülete, Norman Foster, világhírű építész tervei alapján történt újraépítése óta. Küldetését a homlokzatán felirat hirdeti: „Dem Deutschen Volke”, azaz: „a német népnek”. A mai német parlamentet Bundestag néven ismerjük, így határolva el elődjétől, a Reichstagtól, amely korábban nem csak az épületnek, hanem a benne ülésező törvényhozó testületnek is a neve volt. (Forrás: Wikipédia)

Kudász Gábor Arion műve egy hétköznapi, szinte képtelenül természetes jelenet, a sorban álló és belépésre váró turisták ábrázolásával engedi ki a múlt szellemeit a palackból, megannyi emléket, sebet, félelmet is a felszínre hozva.

1%

2021. februárelőző hónapkövetkező hónap
HKSzCsPSzV
5.1234567
6.891011121314
7.15161718192021
8.22232425262728