UTÓSZÓ - Kemény István

„ebben az információktól hemzsegő világban, amibe az ember belefullad, az információk gyakorlatilag egymást fojtják meg és minket.” (Kemény István)

"Nem vagyok női Don Quijote / Nem a női Don Quijote vagyok / Én Lovag Dulcinea vagyok" - jelenti ki magáról kötetünk tizenkilenc éves hőse. A kóbor lovaggá váló lány és mellé szegődő krónikása kalandjait követhetjük a modern kor előtti múlttól a modern kor utáni máig, a pokoltól a világűrig. Míg négy évszázaddal ezelőtt Don Quijote egy éppen racionálissá váló világban próbált lovagként élni, és így természetesen gúny, röhögés és erőszak kísérte az útján, addig Lovag Dulcinea egy olyan világrendben él, amelyben megfordultak a szerepek: maga a társadalom válik donkihóteivá: egyre monomániásabbá, ideológiák, tudatmódosítók és technológiai eszközök rabjává; és amelyben egy kóbor lovag minden őrültségével együtt is a normalitást, a józan észt, a humort és az élet feltétlen szeretetét őrzi. Kemény István káprázatos művében ennek a paradoxonnak néz a mélyére. Az előre leosztott szerepek, stigmák és címkék, korlátok és tabuk ellenében ekképpen lesz a Lovag Dulcinea a szabadság verses könyve, amely egyszerre olvasható egy nagy költészet felszabadult-felszabadító játékának, akár a kötetbeli Krónikás sajátos vallomásának és a klasszikus Cervantes-regény újragondolásának, verses lovagregénynek.” (Magvető Kiadó)
 
Életrajz
Kemény István Budapesten született 1961-ben. Édesanyja tanítónő, 1999-ben elhunyt édesapja szobrász volt. Az érettségi után négy évig jogot tanult, majd átjelentkezett az ELTE-re, ahol 1990-ben magyar–történelem szakon szerzett diplomát. Írásaival először a diákírók, diákköltők sárvári találkozóján szerzett elismerést. Első, ma is „vállalható” versének az 1980–1981 folyamán született Tudod, hogy tévedek címűt tartja, amely válogatott versei 1998-as gyűjteményének nyitódarabja lett. 1984-es bemutatkozó kötetét 2006-ig hét versgyűjtemény követte. Számos kritikusa nemzedéke legjelentékenyebb költői között tartja számon. Parti Nagy Lajos szerint „költészetén immár több nemzedék nőtt fel, a sajátja is bizonyos fokig és az utána jövők is. Alapember, nem nagyon kerülhető meg, noha nem mondhatnám, hogy bárkinek útjában állna.”
Első prózakötetét, Az ellenség művészete című kisregényt 1989-ben adták ki. Az Élet és Irodalomban 1992-től 1996-ig közzétett tárcáiból készült összeállítás 1997-ben jelent meg. Első nagyregénye Kedves Ismeretlen címmel 2009-ben látott napvilágot.
A 2006 februári Holmiban nagy visszhangot kiváltott esszét publikált a Domokos Mátyás által szerkesztett Ady-szemelvénygyűjtemény kapcsán. Írt drámát, rádiójegyzetet, fülszövegeket, ponyvaregényt (álnéven), dialógusokat a Barátok közt című sorozat számára, és több fordítása (többek között tucatnyi Nick Cave-magyarítása) is megjelent.

Verseskötetek
Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez (Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1984), Játék méreggel és ellenméreggel (1987), Témák a Rokokó-filmből (Holnap, 1991), A koboldkórus (József Attila Kör – Pesti Szalon, 1993), A néma H (Pesti Szalon,1996), Valami a vérről. Válogatott és új versek (Palatinus, 1998), Hideg. Versek 1996–2001 (Palatinus, 2001), Élőbeszéd (Magvető, 2006), Állástalan táncosnő - Összegyűjtött versek 1980-2006 (Magvető, 2011) A királynál (Magvető, Budapest, 2012), Kemény István legszebb versei (szerk., utószó Németh Zoltán; AB-art, Bratislava, 2016), Nílus. (Magvető, Bp., 2018), Lovag Dulcinea (Magvető, Bp., 2024)

Regények
Az ellenség művészete (Holnap, 1989, Magvető, 2011),
Kedves Ismeretlen (Magvető, 2009)
Budapest Nagyregény (Budapest Brand Nonprofit Zrt., Bp., 2023) (társszerző)

Tárcák
Család, gyerekek, autó (Palatinus, 1997, Magvető, 2011)

Dráma
A félszent. Tragédia három felvonásban (Bartis Attilával), In Pompeji, 1995. 4. sz.)

Díjak:
Kilencek-díj (1986), A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1988), KISZ-díj (1988), Móricz-ösztöndíj (1989), A Jövő Irodalmáért-díj (1989), Holnap Kiadó Nívódíja (1990), Soros-ösztöndíj (1994), Hidas Antal-díj (1994), Graves-díj (1995), Déry Tibor-díj (1997), József Attila-díj (1997) Zelk Zoltán-díj (2001), Arany János-ösztöndíj (2002), Palatinus-díj (2002), JAK-díj (2004), Székely Bicska-rend (2006), Palládium-díj (2007), Babérkoszorú-díj (2007), Márai Sándor-díj (2010), Hévíz Irodalmi Díj (2016), Babits Mihály alkotói Emlékdíj (2016), Térey János-ösztöndíj (2020), Baumgarten-díj (2023)
(2007)
 
Támogató: Szépírók Társasága

A belépés díjtalan!