magyarenglish könyvjelzőnekcím : H-2400 Dunaújváros, Vasmű út 12. | telefon/fax: +36 25 412 220 | mobil: +36 20 801 3316 | e-mail: info@ica-d.hu
Facebook Youtube Twitter Google+ RSS
Keresés
NYITVA TARTÁS JEGY HÍRLEVÉL

Mészáros Edit festőművész. Képes előadás a Kortárs Művészeti Intézetben

MÉSZÁROS EDIT festőművész
Képes előadás a Kortárs Művészeti Intézetben

Tánc
Tánc
 

(Folytatás a hírlevélről és az esemény oldaláról)

   A XX. századra kulturális horizontunk minden korábbinál tágabbra nyílt. Egyre többet tudunk eleink viszonyáról az Őket körülvevő világgal, és szinte nem maradt a földön látókörünkön kívül eső nép - és azok kultúrái. A hagyomány és újraértelmezés rendkívüli sokfélesége közt választhatunk. Edit egyszerre kereste a megnyugtató biztonságot és a belülről fakadó dinamizmust, magában a táncban és ábrázolásában. Az ortodox keresztény ikonográfia és a Cesanne-nak tulajdonított kubizmus együttes értelmezése érződnek képein. Tánc-ábrázolásaiban pedig a Marcell Duchamp statikussá transzformált mozgáselemzéseit mondhatjuk természetes rokonainak. Különös jelentőségűek csendéletei, amelyek furcsa kultúrahordozó elemeket társítanak egymáshoz. A világ művészetét bemutató könyvek társulnak népművészeti edényekhez és régészeti leletekhez. Edit nem választ egyet-egyet a lehetőségek közül, hanem magát a választás gazdag lehetőségét, sőt, a világkultúra részeinek szintézisét emeli mondandója lényegévé.

   Amidőn Mészáros Edit festőművész saját, volt mesterének, Barcsay Jenőnek, a méltán világhírű művésznek nevét választotta szabadiskolájának, egyszersmind példaképül is állította Őt növendékei elé. A világ minden nagy kultúrnemzetének nyelvén megjelent „Művészeti Anatómia”, a „Tér és Forma”, az „Ember és Drapéria” könyvek, festőművész-tanár alkotója azon kevesek közé tartozik, akik mindenki számára, stíluskényszer nélkül, világosan mutatták meg az utat, a világ alkotó újraértelmezése felé - a valóságnak, a felfedezés igényével való megközelítése célkitűzését. Barcsay Jenő, a ma már egyetemnek nevezett, Képzőművészeti Főiskola tanáraként - minden magyar művésznek - csakugyan egyetemes mesterévé tudott válni.
   A Barcsay Stúdió alapítója, Mészáros Edit különös tehetséggel tudott olyan feladatokat – főként csendéleteket – beállítani, kitűzni növendékeinek, amelyek nemcsak kifejezett színélményt nyújtottak növendékei számára, hanem egymás mellé állított tárgyai egyszerre fogták át mai, mindennapi tárgykultúránkat, egyben természetes kapcsolatot teremtettek művészettörténeti, gyakran kifejezetten dunaújvárosi, Intercisa-beli előzményekkel, illetőleg más művészeti ágakkal, szinte teljes világképet alkotva.
   Edit vékony, magas termetű, kifejező kéz- és lábfejekkel, szálas, de dinamikusan tagolt eszményi karokkal, lábakkal, karcsú nyakon ülő markáns arcéllel. Fiatalon, testhez tapadó, koromfekete kezeslábasában, festés közben is folyton táncolt. Műtermébe lépve a vendég tetten érhette a teljes teret, kinyújtott végtagokkal a maga birtokává szervező-lendülő, elegáns mozgását. Talán leginkább a XX. század első felének híres magántáncosnője, az amerikai Isadora Duncan, Beethoven szimfóniáira koreografált, nem egyszer anyaszült meztelenül színpadra vitt táncaira emlékeztetett mozgása. Holott emberi méltósággal teli mozdulatai sohasem voltak láthatók színpadon. Nyilvános helyen is csak főiskolás korában, diák táncmulatságokon.
   A táncnak nincs nyugalmi állapota. A mozgás arány, idő és tér között. Amit formának érzünk, a táncban álladóan változik. Az önmagára ébredő eleven ember villanása.
   Edit Tánc című képe életművének egyik fő darabja. A csoportos táncban testbeszéddel társalgó-versengő táncosnők lendülete, kapcsolatuk kérdés-feltevése, és megfelelése csakis a táncot a maga teljességében átélő művész alkotása lehet. Az olajfestmény klasszikus eszköze - ez esetben nagyméretű ecset íves mozgása, örvénylő, egymásba fonódó rendszere - nem egy Kívülálló spekulációja. A témájával egylényegű alkotó, köznapi tárgyszerűségen túlmutató önkifejezése, euforikus öröme sugárzik ezen örvénylésből.
   És e sugárzás nyomán általánosul bennünk a felismerés:
Mindig a bennünk keletkező gondolatban, érzésben gyönyörködünk. Amit a mesteri mű ébreszt bennünk.
   Mészáros Edit festőművész férjével, Florosz Szpirosz keramikusművésszel, egy megnyert műterem-pályázat következményeként, 1968-ban érkezett Dunaújvárosba. A már korábban ide települt művészek elérték, hogy a magánkezdeményezéseket következetesen elutasító városvezetés az elemi létfeltételeket, rendszeres jövedelmet biztosító üzemi szerződések jöjjenek létre. Mészáros Edit így került a Dunavidéki Vendéglátó Vállalathoz, ahol a minimális fizetésért teljes művészi munkásságára tartottak igényt.
Mészáros Edit nagy „Tánc”-kompozíciója, életművét összefoglaló remekmű. Minden munkáját belső indítékból hozza létre, harca éppen ezt szembesítette a politikai tartalmakat kikényszeríteni igyekvő hatalommal.
Tagságai: Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (1965-); Újpart Egyesület, Dunaújvárosi Művészek Társasága, alapító tag (2005-).
2008-ban, a Magyar Kultúra Napján, megkapta a „Pro Cultura Intercisae”, Dunaújváros legmagasabb kulturális elismerését.
Editet betegsége immár több esztendeje helyhez köti. Kívánunk neki mielőbbi visszatérést az ecsethez, és a Barcsay Stúdióhoz!

ifj. Koffán Károly festőművész
Dunaújváros, 2013. június 27. 


2019. októberelőző hónapkövetkező hónap
HKSzCsPSzV
40.123456
41.78910111213
42.14151617181920
43.21222324252627
44.28293031