Polgári kultúrpolitika – Eredmények és dilemmák

A kötetet bemutatja: Halász János kultúráért felelős államtitkár
Moderátor: Gyöngyössy Csaba a Modern Művészetért Közalapítvány kuratóriumának elnöke
Köszöntőt mond: Törő Gábor országgyűlési képviselő, a Fejér Megyei Önkormányzat elnöke

Szervező: Bakonyi Ferenc

Kortárs Művészeti Intézet – Dunaújváros
2014. március 24., hétfő 17:00

L. Simon László az új kötetéről:
„Előző kultúrpolitikai könyvem fülszövegében Pápay György kiemelte, hogy írásaim 'célja az állapotfelmérés: az elmúlt nyolc év koncepciótlan, sodródó, a kultúra szempontjait egyéb érdekeknek alárendelő politikájának kritikai igényű elemzése, rövid- és hosszú távú hatásainak számbavétele. A gondosan adatolt tanulmányok persze nem a múltba tekintés, hanem a jövőbe mutató stratégiai gondolkodás ösztönzésének ambíciójával születtek. Ennek érdekében nem csupán a művészetekre, az elitkultúrára összpontosítanak, hanem épp olyan súllyal a hazai közművelődés intézményrendszerére is, melyet a »nagypolitika« a legritkább esetben kezel a megfelelő helyiértéken.'
Aktív politikusként, kultúrpolitikánk egyik alakítójaként ugyanerre a feladatra már nem vállalkozhatok, hiszen képtelenség távolságtartással elemezni azt az időszakot, amelynek eredményeiért és hibáiért magam is felelős vagyok. Ezért a kötet összeállításakor inkább arra törekedtem, hogy bekerüljenek azok a fontosabb írások, előadások, beszédek, amelyekből kiderül: abban a többszereplős, mind kulturális, mind politikai szempontból sokszínű erőtérben, amit összefoglalóan kormányzati kultúrpolitikának hívunk, számomra melyek voltak a fontos témák, mely területeken tudtam eredményeket felmutatni, s milyen kérdések fogalmazódtak meg bennem. A két korábbi kultúrpolitikai kötetemmel összehasonlítva a jelen könyv írásaiból az is nyilvánvalóvá válik, hogy mennyire más feladat, s mennyivel nehezebb az egymásnak feszülő érdekek és értékek mentén gyakorlati politikát művelni, egy ágazat irányításában részt venni, „kívülről" időnként érthetetlennek tűnő kompromisszumokat kötni, mint értékrendi alapelveket megfogalmazni, illetve mások gyakorlati munkájáról szakpolitikai elemzéseket írni.
Azért, hogy ennek a munkának az összetettségére rámutassak, a kötetbe bekerült több parlamenti felszólalásom is, valamint számtalan interjúm közül azok a hosszabb, a napisajtó terjedelmi korlátait meghaladó beszélgetések, amelyekből felfejthető az az értékrendi alap, melyet – több-kevesebb sikerrel – a gyakorlati munkám során is megpróbálok döntések és jogszabályok formájában érvényesíteni."